Kilépés az oldalról
A génmanipulált élelmiszerek cikkei

Íme néhány cikk, mely témája a génmanipulált élelmiszerek:


"A tollatlan csirkék jelenthetik a megoldást a forró égövi országokban az állattartó telepek számára - véli egy izraeli genetikus, aki létrehozta anyaszült meztelen "prototípus" példányt. 

Véleménye szerint az állati tollak kinövesztése és utólagos eltávolítása egyébként is felesleges költség.
Az újszerű csirke alacsonyabb kalóriatartalommal bír, környezetbarát, és jobban tűri a meleg érhajlatot - állítja Avigdor Cahaner, a jeruzsálemi Héber egyetem kutatója. 

Az általa kitenyésztett vörös bőrű meztelen szárnyas a természetes kopasznyakú fajták és a hagyományos brojlercsirke célzott keresztezésével jött létre."

"Ez igen! Nincs tápanyagtartalom, nincs tisztitási költség! Ismét bízonyítja aELIT társadalom hogy a pénz mindennél fontosabb! 

(A szerk. véleménye!)

Jöhetnek a génmanipulált termékek

Az Európai Parlament (EP) megszavazta a génmanipulált élelmiszerekre vonatkozó új szabályozást, amely gyakorlatilag véget vet az öt évvel ezelőtt elrendelt moratóriumnak. A hírek szerint az Egyesült Államokat nem nyugtatja meg az EU lépése, a címkézést a piacvédelem burkolt formájának tartja.
A képviselők ezzel a tagállamok által már korábban jóváhagyott rendelkezésre bólintottak rá, így várhatóan hamarosan kötelezővé válik az élelmiszerek csomagolásán feltüntetni, ha azok 0,9 százaléknál több biotechnikai beavatkozáson átesett alkotórészt tartalmaznak.

 

Az amerikai kormány hivatalosan is panaszt fog benyújtani a WTO-nál amiatt, hogy az Európai Unió 1998 óta nem hajlandó beengedni a génmanipulált élelmiszereket a határain belül.

Az amerikai farmereket ez több ezer millió dollártól fosztja meg évente. Az EU számos génmanipulált élelmiszer - mint a szója - importját már a korlátozás előtt jóváhagyta, így ezek a termékek továbbra is elérik az európai piacokat. Az amerikaiak az után szánták rá magukat a panasztételre, hogy a világ egyik legelismertebb tudományos testülete, a brit Royal Society szerint nem bizonyítható a génmanipulált élelmiszerek káros hatása az emberre. 

Génkezelt növényeket egyre többen termesztenek, mert így jelentős vegyszerköltség takarítható meg: a világ szójaföldjeinek felén, a gyapot területének ötödén génmanipulált növényeket vetnek...

 

Mi kerül a tányérunkba?
EU-bővítés és a génmanipulált élelmiszerek


Az Európai Parlament júliusban úgy döntött, hogy - szigorú ellenőrzés mellett - szabaddá válhat az út a génmanipulált élelmiszerek előtt az uniós országokban. 

A változás Magyarországot is érinti, már csak azért is, mert a génmanipulált élelmiszerek törvényi szabályozása hazánkban teljes összhangban van az EU-s direktívákkal, és folyamatosan követi annak legfrissebb változásait.

Aki egy kicsit is törődik az egészséges táplálkozással, valószínűleg aggodalommal figyeli az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) közötti, a génmódosított élelmiszerek ellenőrzése kapcsán zajló kereskedelmi háborút. 

A történet 1996-ra nyúlik vissza, amikor Amerikából származó módosított szója-szállítmányok érkeztek az európai kikötőkbe. 

A termékek azonnal a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek. 

A környezetvédők tiltakozása és felvilágosító akciói nyomán a legtöbb uniós országban a fogyasztók szembefordultak a módosított növényekből készült élelmiszerekkel. 

Kívánságuknak fokozatosan a legtöbb gyártó és forgalmazó cég is engedett: mára gyakorlatilag nincs olyan, magára valamit is adó vállalat, amely felhasználná ezeket termékeiben. 

Az EU 1999-től a tagországok egy csoportjának nyomására - köztük Franciaország, Ausztria és Luxemburg - gyakorlatilag nem adott ki új engedélyt módosított növények behozatalára vagy termesztésére. Ilyeneket egyébként Európában alig termesztenek, mert nincs rá kereslet. 

Az egyetlen kivétel Spanyolország, ahol húszezer hektáron termesztenek génkezelt kukoricát.

 

Greenpeace géntechnológia-ellenes kampány

Az ember felkészült arra, hogy nagystílűen megváltoztassa a természetet. A géntechnikai laboratóriumokban a lazacokat "felfújják" nyolcszoros eredeti nagyságukra és a kukoricafajokat a génjeikbe való beavatkozás által kártevők ellen védetté teszik. Ezért a tudomány és a gazdaság a természet "hiányosságát", sőt, a világ éhségét hozzák fel magyarázkodásként.

Mégis, mindkét érv csupán egy ürügy a Monsanto, Nestlé és Co. számára, hogy a géntech-élelmiszerek elleni tartós ellenállást megtörjék. Egy ellenállás, amely jogos:

- Mindeddig még nem voltak olyan kielégítő vizsgálatok, amelyek megállapítanák, károsak-e az emberekre a génmanipulált élelmiszerek, és ha igen, mennyire.

- Ha a génmanipulált állatok és növények egyszer kijutottak a környezetbe, akkor ezeket nem lehet ismét visszahozni.

A világ genetikai laboratóriumaiban nem Eldorádót hoznak létre. 

Ami itt születik, az egy horror kamra. 

A természet kifordul a sarkából. 

A génmanipulált növények és állatok veszélyeztetik az ökológiai egyensúlyt. A környezet géntechnikai elszennyeződése visszafordíthatatlanná válna.

A Greenpeace küzd

- egy ökológiailag összeegyeztethető mezőgazdaságért a természet megőrzése céljából

- a génmanipulált növények és állatok környezetbe való kijuttatása ellen a géntechnikailag módosított élelmiszerek ellen

 

Méreg az élelmiszerekben!

"Harapj vissza!" Kampány volt a múlt év december elején a magyar és európai civil természetvédők szervezésében a génmanipulált élelmiszerek ellen. 

Ugyanis az Egyesült Államokban már szántóföldön, nagyüzemi módon termelik a génpiszkált kukoricát, szóját. 

Európában azonban a vásárlók elutasítják az ilyen növényekből termelt élelmiszer alapanyagokat, elsősorban azért, mert nem ismerjük még a táplálkozás-élettanihatásukat. 

Az Egyesült Államok a Világkereskedelmi Szervezet segítségével akarja az európai fogyasztókra kényszeríteni a génpiszkált termékeket.


A második világháború egyik csodafegyvere volt, de éppen jó értelemben a DDT, hiszen a tetvek ellen, a poloskák ellen nagyon hatásos volt. Aztán később, mikor a bálnák zsírjában is kimutatták, akkor az emberiség rádöbbent, hogy valami baj van.

A DDT-t az Egyesült Államokban az ötvenes évek óta betiltották. Nem is lehet használni, nem is használják. Viszont a kémiagyárak, amelyek ezt előkészítik nem álltak le, továbbra is árulják olyan államoknak, ahol engedélyezett a DDT 

- Bolívia, Argentína, Chile. Azután ezeknek az országoknak a termékeit az amerikaiak megvásárolják és salátaként, gyümölcsként, zöldségként visszajön Amerikába.

A DDT-t azért tiltották ki, mert káros hatású és rákot okoz. 

Itt van az Aspertamsav, amely ízesítő, több százszor édesebb a cukornál. Az aszpartámnak (E-951, mesterséges édesítő szer) mára soktucat kimutatott káros mellékhatása van az emberi szervezetre. Gazdasági okok miatt nem tiltják be.