Visszalépés a főoldalra
Az aszpartam
A súlyos következmények
Érdekesség, információ
A aszpartam és kvetkezményei

Az aszpartam!

 (E-951, szintén mesterséges édesítő szer)

Sok tucat kimutatott káros mellékhatása van az emberi szervezetre.

(melynek ismert száma folyamatosan növekedik)

 

 

Pályafutása hasonló a nitritéhez: gazdasági okok miatt nem tiltják be. Látászavartól epilepszián keresztül az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatáig:

Fogyasztóvédők szerint ezek kiváltó oka a diétás élelmiszerekben a cukrot helyettesítő aszpartám, vagyis az E951 lehet.


Vagy az egészségügyi határértékek nem pontosak, vagy a fogyasztók túlérzékenyek

Noha az Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági hivatala (FDA) 1973-ban és Nagy-Britannia szakhatósága 1982-ben engedélyezte a cukornál 200-szor édesebb E 951 aszpartám használatát, 

számos beszámoló szerint az élelmiszer-adalékanyag legalábbis növeli az agydaganat kialakulása, a sclerosis multiplex, a Parkinson- és Alzheimer-kór kockázatát.


Gyermeket váró nők születési rendellenességekre számíthatnak.

Élelmiszer-adalékok kapcsán a mellékhatás-panaszok 75%-a az aszpartamra érkezik a FDA-hoz.

 

Válogatás a panaszosok tüneteiből:

 

  Látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger;

Továbbá:– hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, borviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fájdalmas vizelés, túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, ízületi fájdalmak. 

Az aszpartam 40%-ban aszparginsavat tartalmaz. Ez az aminosav az Ukfoodguide adatlapja szerint megemeli a vérplazma aszpartátszintjét, amely az agyban, lassú ütemben tönkretehet idegsejteket. A sejtpusztulás már 75%-ban végbemegy, mielőtt tünetek jelentkeznének.

A másik, 50%-os összetevő a fenil-alanin, amely több beszámoló szerint gyermekekre és a magzatra káros. A PKU-nak rövidített genetikai rendellenességben (fenilketonuria, az öröklődő anyagcsere-zavarok egy fajtája) szenvedők szervezete pedig nem képes lebontani ezt az aminosavat, amely az agyba jutva mérgező.

 
További gond, hogy általában a szervezet megemészti az aszpartamot,
tehát az nem ürül ki a szervezetből változatlan összetételben, mint a konkurens cukormentesítő-szerek, vagyis a ciklamát és a szacharin. Az E951 10%-ban metanolt, azaz faszeszt tartalmaz, amely a szervezetben formaldehiddé, majd hangyasavvá alakul. A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő, másrészt a faszesz az okozója számos, alkoholizmusban szenvedő beteg elhunytának. Az aszpartam fogyasztását ellenző fogyasztóvédők és zöld szervezetek még az ún. Öböl-szindróma kialakulása kapcsán is aszpartamot emlegetnek. A fejtegetés kissé összeesküvés-elméletre emlékeztet, de mégis logikusnak hangzik. Az aszpartam lebomlását elősegíti, ha 30 Celsius-fokra melegszik. A Sivatagi Vihar iraki hadművelet idején egyes amerikai egységeket aszpartammal édesített italokkal látták el a szaúd-arábiai melegben. Most az Öböl-szindrómára panaszkodó katonák tünetei nagyon hasonlítanak a formaldehid-mérgezettekéhez.

Az aszpartam forgalmazói viszont arra hivatkoznak, hogy a szer "felhasználhatóságának biztonságos voltát 1965 óta széles körben igazolta mind a tudományos közösség, mind az egészségügyi hatóságok. Ez a biztonság egyébként a vegyület rendkívül egyszerű összetételéből következik."

A vegyület fogyasztásával kapcsolatban hozható születési rendellenességeknek először maga a gyártó, a Monsanto szándékozott utánajárni, ezért egy kutatást is finanszírozott – melyet az első, terhelő jellegű adatok megjelente után leállított. USA-beli adatok szerint az E951 engedélyezése után 1990-ig 67%-kal nőtt a 65 évnél idősebbek körében az agydaganatos megbetegedések száma – de ezt az információt a FDA szerint nem alapozzák meg kellő mértékben kutatások.

Nem lehet eldönteni, hogy az aszpartam-ellenesek fóbiájának eredménye vagy sem az a történet, amely arról szól, "hogy a FDA eleinte nem akarta engedélyezni az aszpartam felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltő.

Később eltűntek a vizsgálati dokumentumok, a kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetőek boncolásra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt.

Ennyi elég is volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki beiktatása másnapján (!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és Arthur Hajest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a "túl szigorú" megkötéseket, és engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben" – áll a szerkesztőségünkbe jutott, angolból fordított, aszpartam ellenes kör-e mailben. Ennek az információnak ellentmond, hogy több, angol nyelvű forrás szerint a szert már 1973-ban engedélyezték, ehhez képest Ronald Reagant 1981. január 20-án iktatták be. Egy felnőttnek napi 14 2 dl-es pohár cukormentes üdítőt kéne meginnia ahhoz, hogy elérje az ajánlott napi aszpartam bevitel felső szintjét – ez a brit Élelmiszeripari Szabványok Hivatala (FSA) álláspontja. A FSA széles körben vizsgálta a mesterséges édesítőket fogyasztó cukorbetegek állapotát, és arra jutott, hogy aszpartam-adagjuk a határérték (napi 40 milligramm testsúly-kilogrammonként) alatt mozog. Ha viszont figyelembe vesszük a napi 3 liter folyadékbevitelt, nem kétséges, hogy egyéb adalékanyagokkal együtt jóval több aszpartam juthat a szervezetünkbe, mint a megengedett úgymond „FEJESEK” által meghatározott egészségügyi határérték. Emellett ugyanakkor az Egyesült Királyság és az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartam biztonságos mivoltával kapcsolatban. A londoni Kings College-be ez már folyik is, de az aszpartamot gyártók PR-anyagaikban arra hivatkoznak: minden rendben, ugyanis a kísérletek "még kezdeti stádiumban járnak". Az E951-es kódszámú adalékanyagot a génmódosított szójatermékeiről ismert Monsanto gyártja – aszpartamot tartalmaz az egyik legismertebb, cukorbetegeknek ajánlott édesítőszer, a NutraSweet is. Az anyagot általában diétás, vagyis "light" termékek édesítésére használják: ilyen a light kóla és Pepsi, vagy a diétás kekszek, csokoládék.