Kilépés az almenüböl
Az E adalékok kialakulása

Még a boldog emlékű Osztrák-Magyar Monarchiában alakult ki a forgalomba hozható élelmiszerek hatósági engedélyezési rendszere. 

Ez a nagyon szigorú szabály- és intézményrendszer nem csak Trianont élte túl, de az egész szocialista diktatúrát is Rákosistul, Kádárostul, Grószostul. 

Részben ezzel magyarázható a hazai élelmiszer-ipari készítmények korábban elismerten magas színvonala, és ezzel együtt az a ma már alap nélküli bizalom, amely a boltokban kapható áruk előállítói iránt még mindig megvan a magyar háziasszonyokban.

A jól működő rendszer lebontása a multinacionális vállalatok nyomására már néhány évvel ezelőtt megtörtént. Mára az engedélyezés nem kötelező, a vizsgálatok csak szúrópróbaszerűek, esetlegesek. 

Ráadásul az EU-csatlakozás után még az eddig tiltott adalékanyagok közül is sok felhasználható lett.

Búzaliszt, kukoricakeményítő, só, aromák, hidrogénezett növényi zsír, ízfokozók (dinátrium-inozinát [E-631], dinátrium-guanilát [E-627]), nátrium-gutamát (E-621), módosított keményítő, tejcukor, sovány tejpor, zöldségek, állati eredetű zsír, cukor, élesztőpor, szárított tyúkhús (0,5%), színezék ammónium-szulfitos karamell (E-150), curry...

Ezt a szép, színes tasakba csomagolt, undorító izét nevezi gyártója úgy, hogy "szárnyaskrémleves brokkolival". 

Hogy brokkoli nincs benne és szárnyas is csak fél százalék, az hagyján. De ami felháborító, hogy ezt az udvariasan porlevesnek becézett élelmiszer-imitátumot a magyar hatóságok emberi fogyasztásra alkalmasnak találták, hasonlóan a világ összes hatóságához. 

Mondhatnánk azt legyintve, hogy ostoba, aki megveszi, de sajnos ez nem ilyen egyszerű. 

Ha betérünk spájzunkba, és tüzetesebben megvizsgáljuk az általunk korábban naivan és jóhiszeműen megvásárolt élelmiszerek összetételét, szomorú következtetést vonhatunk le. 

Majdnem mindenben van valamennyi adalék, és nem kerülhetjük meg őket. 

És alig akad vegyszermentes kivétel az átlagos élelmiszerüzletekben.

Van egy régi bölcsesség, hogy minden lánc erejét a leggyengébb láncszem határozza meg. 

Alighanem így van ez az étellel is. 

Józanésszel azt gondolhatnánk, hogy az étel akkor ehető, ha minden egyes eleme egyenként is elfogyasztható. 

De kíváncsiak lehetnénk annak az élelmiszer-ipari topmenedzsernek az arcára, akivel végigkóstoltatnánk a "szárnyaskrémleves brokkolival" fedőnevű gasztronómiai csoda valamennyi összetevőjét, mégpedig egyenként. 

Érdekelne az arckifejezése, amint elmajszol egy kis dinátrium-inozinátot, 

harap hozzá némi módosított keményítőt, 

meghintve leheletnyi ammónium-szulfitos karamellel. 

De ugyanígy megkínálhatnánk a húsipar vezetőit azokkal az alapanyagokkal, vágóhídi hulladékkal, amit a felvágottakba tesznek, mielőtt pépesítenék, stabilizálnák, állomány javítanák és íz fokoznák őket.

Ha azonban csak az volna a helyzet, hogy olyan rossz minőségű élelmiszereket fogyasztanánk, mint amilyenek például a vágóhídi hulladékból készült virslik, párizsik és felvágottak, akkor csak gyomor kellene hozzá, vagy legalább némi önámítás. 

Végtére is az íze jó, az illúzió teljes.

Megnézzük, mit eszünk

Megjelent, de sajnos nem eléggé széles körben terjed a győri Hulladék Munkaszövetség kiadásában a Fogyasztóvédelmi füzetkék sorozat. 

A legjobb volna ezeket okulásul minden egyes bevásárlást végző asszonynak a kezébe adni, amolyan vásárlói bibliaként. 

Ezeket a kiadványokat számos környezetvédő civil szervezet támogatásával dr. Kalas György szerkesztette, és sorra veszi az engedélyezett adalékanyagokat, azok élettani hatását, és közli számos élelmiszer-ipari termék összetételét. 

A kép drámai. 

Csak szúrópróbaszerűen: itt van például a „Virsli műbélben” nevű termék. 

Összetevői között az íncsiklandozó bőrkepép mellett megtalálhatjuk a füzet tanúsága szerint az egészségkárosító stabilizátort, a di foszfátot (E450), 

az antioxidánsok sorában az aszkorbinsavat (E300), 

a citromsavat (E330), 

a glükono-delta-laktont (E575), 

és ha ez még így nem elég étvágygerjesztő, íz fokozásra a betegséget okozó Nátrium-glutamátot (E621), 

megbolondítva, kevés, na-nitrit (E250) tartósítószerrel. 


Csak megjegyzésként, az egyébként "természetesnek" mondott citromsavról kevesen tudják, hogy véletlenül sem igazi citromból nyerik, hanem kizárólag mikroorganizmusokból, mint amilyen például az Aspergillus Niger nevű penészgomba.

De hogy ne csak húsipari példát hozzunk fel, lássuk, mondjuk a gyerekeknek szánt Da nett Duó finomságot, amelybe sűrítőanyagként belekerült az a karragenát, más néven gyöngyzuzmó, amellyel kapcsolatban állatkísérletek bizonyították, hogy a belekben gyulladást és fekélyt okoz.

Internet Google kereső szó: Chrown betegség vagy Ulcreosa betegség! 

(És még azt állítják, hogy a betegség ismeretlen okokból fakad, és nincs előzménye, feltehetően genetikai eredetű!) 

Kiragadott példáink sorát folytathatjuk esetleg az Epres joghurttal, amelyet E466, 

vagyis karboxi-propil-cellulóz sűrít. 

Erről a kiadvány azt írja, hogy a pépeknél allergiás bőrreakciókat válthat ki.

A másik adalék a Guar-gumi (E412), 

amit a mérgező guar gyomnövény magvaiból nyernek, és szintén allergiát okoz.  NEM FELEJTHETJÜK EL A MULT ÉVEK Guar gumi botrányát! 

Minden korosztály szeret nassolni chipsekkel, amelyek szinte mindegyikében ott lakozik az ízfokozó nátrium-gutamát (E621).

Ez a szójából nyert adalék az arra érzékeny embereknél halántéktáji nyomást, nyak- és hátfájást, gyengeséget, fejfájást és szapora szívdobogást okozhat, étvágynövelő hatása pedig hozzájárul az elhízáshoz. 

A kísérletek során patkányoknál szaporodási zavart, az utódoknál tanulási nehézséget okozott.

A tejtermékekről szólva nem hagyhatjuk ki magát a "natúr" tejet, amelyet számos változatban és kiszerelésben fogyaszthatunk. 

Magáért beszél a tény, hogy amióta a multik megszerezték a magyar tejipart, a tej minősége minősíthetetlen színvonalra zuhant, és nem csak az olyan vásárlói megtévesztésre gondolunk, mint amilyennel a SOLE Hungária Rt. Szeged (a Cora bevásárlóközpontjaiban szinte csak az ő termékeik kaphatók) és a Smart Kft. Kecskemét lebukott 2001 nyarán, amikor Koltai Ildikó országgyűlési képviselő (Fidesz) a Gazdasági Minisztériummal együtt kontrollvizsgálatot kezdeményezett. 

A vizsgálatokból kiderült, hogy a zsírmentes szárazanyag-tartalom és a fehérjetartalom a termékeikben a megengedett érték alatt volt.

A macskatulajdonosok pontosan tudják, hogy a kényes állat mely gyártók tejeitől fordul el undorodva, mert benne még megvan az egészséges ösztön, a rossz ételeket felismerő képesség, ami az emberből már kiveszett. 

A tejek (nem csak az említett cégek termékei) egy ideje nem alszanak meg, hanem néhány nap alatt undorító keserű, rózsaszínű lévé válnak. 

Ennek az ultrapasztőrözés az oka, amely során zárt rendszerben felhevítik a tejet, hogy kiöljék belőle az összes természetes organizmust, ezzel mikrobiológiailag sterillé teszik. A homogenizálás során pedig szétverik az anyag természetes szerkezetét, ezért nincs föle.

A fogyasztó „palira” vételének magasiskolája a nullaszázalékos zsírtartalmú tej, ami valójában tejsavó. 

Korábban disznók elé vagy a csatornába került, ma pedig a megtévesztett fogyókúrázókkal itatják meg - akik még fizetnek is érte. Ugyanez a "kész átverés show" folyik a tejcsomagolású reggeli ital és tejföl kinézetű frissföl kapcsán, amelyek ténylegesen permeátumok. 

Miután a média már ezerszer leleplezte az ezek mögötti alantas gyártói célokat, magára vessen, aki ennek ellenére vásárol az áltejből és áltejfölből.

Ha valamely kvíz show-ban a legveszélyesebb, legártalmasabb élelmiszer nevére lenne kíváncsi a játékvezető, talán sokan első tippre kitalálnák a megfejtést: 

Coca-Cola light.

A vízen, szén-dioxidon és színezésre szánt karamellen kívül csupa egészségkárosító anyag van benne. 

Na-ciklamát (E952), 

Aceszulfam K (E950), 

Aszpartám(E951), 

foszforsav (E338), 

citromsav, 

Na-benzoát (E211), és 

Fenil-anilin. 

A karamell állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki és csökkentette a fehérvértestek számát, ami rákkeltő hatás. 

A Na-ciklamát az USA-ban már tiltott adalék, sajátos, hogy a magyarországi Coca-Cola-gyártó alkalmazza. 

A ciklamát ugyanis bekerülhet a méhlepénybe és az anyatejbe. 

A bélflóra ciklohexil-aminná alakítja át, ami az állatkísérletek szerint károsítja a herét és a spermiumokat. 

Az Aceszulfam mesterséges édesítőszer, amelyet a Hoechst AG. állít elő. 

A gyártó szerint ártalmatlan, ám gyanússá teszi, hogy nem hozták nyilvánosságra összetételét, így független, objektív vizsgálata sem történt meg, a WHO - nem tudni, miért - mégis engedélyezte. 

Az Aszpartámmal kapcsolatban érzékeny embereknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, rendkívüli aktivitást, rosszullétet és allergiás reakciókat figyeltek meg. 

A Na-benzoát macskáknak már 5 ezreléknyi dózisban halálos lehet, ezért kutya- és macskaeledelekben betiltották. 

Az emberekkel nem ilyen kíméletesek a törvényalkotók, noha gyakran vált ki allergiát, és fennáll a veszély, hogy lebomlásnál megterheli a májat.

Folytathatnánk a végeláthatatlan sort az édességekkel, a pékárukkal, leveskockákkal, fagylaltokkal, szörpökkel, konzervekkel, lényegében minden élelmiszer-ipari termékkel.