Visszalépés a főoldalra
Fogjunk össze
Teendők
Kedves szülők
Izesítők
Utószó
Figyelemfelkeltés!

Aromák, fűszerek, gyógynövények története!

A közbeszédben ételeinkről, italainkról szólva sokszor következetlenül használjuk az olyan fogalmakat, mint íz, zamat, aroma, fűszer, aromás, fűszeres íz vagy zamat stb.

Az én nyelvérzékem azt diktálja – s szívesen veszem a kiigazító kritikát –, hogy ételeinknek, italainknak (jellemző összetételüknél fogva) van valamilyen íze, zamata önmagukban is, s ezeket módosítjuk adalékokkal: fűszerekkel, aromákkal.

A fűszerek és aromák tehát adalékok. Ezért nem sorolom közéjük az egyes italokban, élelmiszerekben eleve meglévő, azok aromáját, zamatát, ízét, illatát meghatározó illat-, íz-, zamat-anyagokat!

A fűszerek

A fűszerek szűkebb értelemben különféle fajtájú növényi részek, tágabb értelemben a fűszernövényekből elkülönített komponensek (pl. oldatok, extraktumok, illóolajok stb.) is. 

Amint láttuk, nem elsősorban tápértékükért (elvileg az is lehet), hanem fűszer-hatásaikért alkalmazzuk őket: ételek, italok ízesítésére, illatosítására, színezésére, de nem utolsó sorban az étvágygerjesztő tulajdonságok növelésére, s a jobb emésztés elérésére.

A gyógynövények

Mindezektől a fűszernövényektől meg kell különböztetni a gyógynövényeket, amelyeket a bennük lévő hatóanyagok, a kvintesszenciájuk hatása miatt az emberi és állati szervezet működési zavarainak kiküszöbölésére, a szervezetet megtámadó kórokozók leküzdésére alkalmazunk. 

A fűszernövények és gyógynövények kapcsolata pedig: 

vannak fűszernövények, amelyek gyógynövények is, és vannak, amelyek nem, továbbá vannak gyógynövények, amelyek fűszernövények is, és vannak, amelyek nem. 

Tehát e két fogalomkör alá két egymást csak részben fedő halmaz tartozik. 

Azért azon érdemes elgondolkodni, hogy az alkalmazott fűszerek zöme ebből a közös, a kettős, mind fűszer-, mind gyógyító hatású halmazból kerül ki. 

S a különböző világrészeken kialakult íz világ is pont a szerint módosul, amint változik az adott égövön megtermő, kettős hatású fűszernövények köre 

(azt gondolom, hogy nem az ízlésvilágunkhoz választjuk a fűszereket, hanem az adott vidéken termő, egészségünkre kedvező fűszernövények hatottak ízlésvilágunkra – ez ügyben szívesen konzultálnék a téma művelőivel).

A fűszerek és gyógynövények alkalmazása

A fűszerek és a gyógynövények használatát az emberiség legtávolabbi múltjából eredeztethetjük. 

Vagy Isten tudja: Egyes szerzők állítják, hogy a szarvasbikák szarvasbőgés idején roboráló hatású, a nyulak - egy-egy vadászatot megúszva - stresszt oldó, adrenalin szintet csökkentő növényeket fogyasztanak. 

Örülnék, ha ilyen ismeretekkel rendelkező szakemberekkel is konzultálhatnék! 

Valószínűleg már az ősember is felfedezte a fűszernövényeket és a gyógynövényeket, amikor táplálkozásra alkalmas növények után kutatott. 

A szerzett tapasztalatok aztán nemzedékről nemzedékre újabb és újabb felfedezésekkel szaporodtak. 

Régi írások bizonyítják, hogy az egyiptomiak, kínaiak, görögök már Krisztus előtt jó pár ezer évvel ismerték a fűszer- és gyógynövényeket, sőt egyesek termesztésével is foglalkoztak.

„…Sába királyné asszonya… bejön Jeruzsálembe igen nagy sereggel és tevékkel,
amelyek hoznak vala drága füveket, nagy sok aranyat, és drága köveket:
és Salamonhoz méne… És adá a királynak száz talentum mázsa aranyat
és sok drága fűszerszámokat és drága köveket.” 

(Királyok első könyve X. 1-12.)

És mindez miért nem jó nekünk?

Lehet, hogy jó. Lehet, hogy nem. 

Lehet, hogy nem árt, de nem hasznos.

Mint gourmet bigott hittel vallom, hogy az ember ízlése a történelem során determináltan fejlődött ki: az ízeket nem önmagukért szereti, hanem mindazokért az anyagokért, amelyek hordozzák az ízeket, s a melyek kísérői ezeknek az anyagoknak! 

S az adott ízhez (ha tudat alatt is!) tapad egy étkezési „haszon” képzete is: egy fűszerhatás, egy vitamin haszna, egy tápérték stb. 

A sós, a savanyú, az édes ízek életfontosságú anyagokat idéznek, s az azok iránti várakozást ébresztik a szervezetben! 

Ez évezredek alatt alakult ki. 

S ma egy gyümölcs vagy zöldség ízével nem jár együtt a zamatot hordozó komponens fűszerhatása, s mellette a vitamin, a rostok, adott esetben aminosavak, fehérjék stb. haszna. 

Jóllehet a szervezetünk a zamat alapján várja azt! 

„A készülék üresen jár".

Az aromák képesek kicselezni a szervezetet. 

Ha az íz anyagok pl. marhahúst jeleznek, az agy értesítést kap, az emésztőhormonok aktiválódnak, amelyek az egész rendszert felkészítik a marha feldolgozására. 

Most minden üresen fut. 

A szervezet be lett csapva. 

Ez fiziológiailag hiányállapot. 

A következmény farkaséhség. A reflexszerű reakció erre a továbbevés” – olvasom egy publikációban. 

A helytelen vagy elégtelen táplálkozás, s – ellentmondásként – az ennek hatására fellépő túltápláltság társadalmi gondja mellett, s amellett, hogy az aromák tekintélyes része allergén, bennem egy még súlyosabb gyanú ébredt: 

vajon korunk allergiás betegségei nem a szintetikus táplálékok miatt fellépő hiánybetegségek? 

Vajon nem számos más egyéb életfontosságú táplálékkomponens hiányát jelzi-e, hogy több anyagot meg kell vonnunk magunktól, amelyek különben hasznosak lehetnének és nem károsak? 

S mindez együtt a társadalmi és természeti környezetünkből származó terhelésekkel, bármilyen betegség okozója lehet. 

Nem szeretném kétségbe vonni a táplálkozástudomány elképesztő eredményeit, csak a C vitaminra utalnék, melynek adott mennyisége az almában, citromban, paprikában sokkal hatásosabb, mint tablettában, éppen a gyümölcsökben lévő számos természetes kísérőanyag adjutáns hatására!